Németország hatalmas ország, rengeteg gyönyörű látnivalóval. Éppen ezért ebben a sorozatban nem szeretnék úgy tenni, mintha minden különleges helyet ismernék.
Én azokat szeretném megmutatni nektek, ahol mi magunk is jártunk, és amelyekhez valamilyen személyes élményünk kapcsolódik.
Az egyik ilyen hely Donaustauf és a Walhalla, Regensburg közelében, Bajorországban.
Először nagyjából hat évvel ezelőtt jártunk itt, és már akkor teljesen elvarázsolt a környék.
Maga Donaustauf is nagyon hangulatos kis település, de nekem leginkább az az út és ösvény maradt meg, amelyen fel lehet sétálni a Walhallához.
Persze autóval is fel lehet jutni, de ha az ember bírja, szerintem érdemes gyalog nekivágni.
Nem mondom, hogy könnyű séta. Felfelé kell menni, és akad benne rendesen emelkedő. 😅
De szerintem éppen ettől lesz az egészből élmény.
Körülötted fák, növények és erdő, miközben egyre magasabbra érsz, és folyamatosan változik a táj.
Aztán egyszer csak felérsz.
És ott jön az a pillanat, amikor azt mondod:
Ezért megérte.
A Walhalla önmagában is lenyűgöző épület, számomra azonban legalább ennyire különleges az a panoráma, amely odafentről fogad.
A Duna alattad kanyarog, körülötte zöld táj, erdők és dombok.
Az ember egyszerűen megáll egy pillanatra, nézi, és próbálja befogadni az egészet.
Mi már többször jártunk ott. Amikor Magyarország felé utazunk vagy onnan tartunk vissza, és lehetőségünk van rá, mindig jó érzés megpillantani a távolban azt a hatalmas, világos épületet.
De mi is pontosan a Walhalla?
A Walhalla egy monumentális klasszicista emlékcsarnok a Duna fölött, Donaustauf közelében.
I. Lajos bajor király kezdeményezésére épült, Leo von Klenze tervei alapján. Az épület kialakítását az athéni Parthenón ihlette.
Az alapkövet 1830-ban tették le, a Walhallát pedig 1842-ben nyitották meg.
I. Lajos célja nem egyszerűen egy monumentális épület létrehozása volt. Olyan emlékhelyet szeretett volna, amely jelentős történelmi személyiségek előtt tiszteleg.
A belső térben ezért mellszobrok és emléktáblák sorakoznak.
Már maga a név is érdekes: a Walhalla az északi mitológiából ismert Valhallára utal, amelyet a hősök csarnokaként ismerünk.
Itt persze nem viking harcosok várnak ránk. 😄
Ehelyett egy monumentális történelmi emlékhelyet kapunk, amely már méretével és elhelyezkedésével is tekintélyt parancsol.
És szerintem éppen ez az egyik legjobb benne:
nemcsak az épületet érdemes megnézni.
Az egész környezet része az élménynek.
Mi nem szoktunk rögtön továbbrohanni
Ha már a környéken járunk, nem szeretünk úgy viselkedni, hogy gyorsan kipipáljuk a Walhallát, készítünk három fényképet, aztán rohanunk tovább.
A közelben van egy kisebb szálláshely is, ahol már többször megszálltunk.
Nem luxusszálloda.
És én pontosan ezért szeretem.
Családias, nyugodt hely, kedves tulajdonosokkal és személyzettel, ráadásul nagyon finoman főznek.
Bár más vendégek is voltak, soha nem éreztem hangosnak vagy zsúfoltnak.
A reggeli pedig külön emlékezetes számomra.
Nem csak abból lehet választani, amit kiraktak. Megkérdezik, mit szeretnél, és ha valami nincs éppen kint, megpróbálják megoldani.
Na, én az ilyesmit nagyon szeretem. 😊
Régebben még egy zöld papagáj is lakott a társalgóban.
Na, ő külön egyéniség volt. 🤣
Sajnos már nincs ott.
Viszont vannak a kertben gyapjas kis csirkék, amelyek elképesztően aranyosak.
A tulajdonos hölgy egyszer elmesélte, hogy amikor elmentek nyaralni, a csirkék megszöktek, a szomszédok pedig szedték össze őket, mert keresték a gazdájukat.
Ezen hatalmasat nevettem.
Soha nem gondoltam volna, hogy egy csirke ennyire ragaszkodó tud lenni. 😄
Mindig tanul valamit az ember.
Nem egy „gyorsan nézzük meg” program
Ha arra jártok, szerintem érdemes időt hagyni a Walhallára és a környékére.
Ha gyalog indultok fel, készüljetek az emelkedőre.
De megéri.
Az erdei út, a növényzet, a táj, maga az épület és végül a dunai panoráma együtt adja meg az egész élményt.
Ha pedig van rá lehetőségetek, akár több napban is érdemes gondolkodni. Regensburg és a Duna környéke ennél jóval többet kínál, ezért szerintem kár lenne mindent egyetlen napba belesűríteni.
Én a Walhallát csak ajánlani tudom.
Nem azért, mert ez lenne Németország egyetlen gyönyörű helye.
Hanem azért, mert mi már többször visszatértünk ide, és minden alkalommal ugyanazt érzem:
jó itt egy kicsit megállni.
Körbenézni.
Beszívni a levegőt.
És egyszerűen csak nézni azt a csodálatos tájat.
Talán pontosan ezért szeretem ezeket a helyeket megmutatni nektek.
Nem vagyok idegenvezető, és nem jártam még Németország minden szegletében.
Csak azt tudom megmutatni, amit mi láttunk, amit mi átéltünk, és ami nekünk valamiért emlékezetessé vált.
És talán éppen ettől személyes az egész. ❤️
Nektek melyik hely a kedvencetek? Lehet Magyarországon, Németországban, Ausztriában vagy bárhol máshol a világon. Van olyan hely, amit egyszer láttatok, és azóta is szívesen gondoltok rá? 😊





Beszélgessünk
Hozzászólások a bejegyzéshez
Oszd meg velünk a véleményedet. A vendégként beküldött hozzászólások publikálás előtt moderálásra kerülnek.
✎Hozzászólás írása⌄
Hozzászólások betöltése…