Tűfóbia – amikor egy szúrás örök nyomot hagy 💉😢

Igen, a tűfóbia nagyon is létező dolog. Az én kisfiam például kifejezetten tűfóbiás. Egy egyszerű vérvételhez is öt ember kell, hogy lefogjuk. 🙈

De hogy alakult ez ki? A történet sajnos elég szomorú. Három hónapos volt, amikor kórházba került. Újra és újra megszúrták, mire végre találtak egy vénát. Szinte már számolni sem tudtam, hányszor próbálkoztak… 💔

Én egy ponton nem bírtam tovább. Elszakadt a cérna, és majdnem nekimentem a nővérnek. Szó szerint nekifeszültem, és ordítottam, hogy „nem tűpárna a gyerekem!” – persze nem ilyen szépen megfogalmazva. 😡 Sajnos teljesen elvesztettem a fejemet. Emiatt kiküldtek a szobából, és a férjemnek kellett bent maradnia, mert mindenképp vissza akartam menni. Tudom, ezzel nem segítettem a helyzeten… De az sem volt normális, hogy a három hónapos kisbabát újra és újra megszurkálták.

Azóta a fiam már a tű látványát sem bírja elviselni. 😔 Olyannyira, hogy egy fogászati beavatkozást altatásban kellett elvégezni, mert másképp lehetetlen lett volna.

Még egy sima oltásnál is le kell fognunk, hogy ne kapálózzon. 😬 És ami a legfurcsább: amikor túl van rajta, mindig rájön, hogy nem is fájt annyira. 🤷‍♀️🤣

Ez az egész helyzet nekem is tanulságos volt: mennyire mély nyomot hagyhat egy kisgyerekben egy rossz élmény. 💭

👉 Neked van valamilyen fóbiád? 🤔

×