Elkezdődött az iskola – Közepes. Nem kövér! 😂

Elkezdődött az iskola.

Első nap megyünk a kislányunkért a suliba, hazafelé pedig jönnek a kötelező szülői kérdések.

– Na, milyen volt az iskola?
– Jó.
– Milyenek az osztálytársaid?
– Á, elmegy… jó.

Na, ebből azért sok mindent nem tudtunk meg, úgyhogy próbálkoztunk tovább.

– És milyen az új tanító bácsi?

Jött is a válasz, csak én egy egészen picit félrehallottam. Legalábbis azt hittem, hogy azt mondja:

– Kövér.

Na, én ezen úgy elkezdtem nevetni, hogy alig bírtam abbahagyni. Már folyt a könnyem, próbáltam levegőt venni, közben a gyerek csak nézett rám, hogy ennek meg mi baja van.

Amikor végre sikerült megszólalnom, visszakérdeztem:

– Kövér?!

A kislányom csak néz rám.

– Dehogy mondtam, hogy kövér! Azt mondtam, hogy közepes!

Ja. Jó. Én kérek elnézést.

Persze rögtön megkaptam a magamét:

– Te már megint félrehallod a dolgokat! Ezt most már nagyon gyorsan fejezd be!

Igaza van. Tényleg rendszeresen félrehallok dolgokat. De könyörgöm: amikor az első iskolai nap után megkérdezed a gyereket, milyen az új tanító bácsi, és teljes meggyőződéssel azt hallod válasznak, hogy „kövér”… azt nem lehet nem kiröhögni.

Úgyhogy az első nap mérlege:

Az iskola: jó.
Az osztálytársak: elmennek.
A tanító bácsi: közepes.

Nem kövér.

KÖZEPES.

Elnézést kérek a tanító bácsitól. És a gyerekemtől is.

Megint. 😂

×